2015. szeptember 1., kedd

Filmkritika #5 - Holnapolisz

                            Halihó! Már elég rég nem írtam, de nem volt nagyon hangulatom
                      a filmekhez, a könyvvel pedig nem haladtam túl jól (most begyorsítottam).
                    Mielőtt belekezdek, szeretnék így utólag is kívánni jó tanévet, iskolakezdést! 
                       És tudjátok, ha szeretnétek kérni filmkritikát, akkor azt írjátok meg.
                                                           Köszönöm előre is!
                                                                                                     Ölel, Kyra N. 



 
 " A történet szerint a világból kiábrándult egykori gyerekzseni Frank (George Clooney) és a fiatal és intelligens Casey (Britt Robertson) veszedelmes kalandra indulnak, hogy felderítsék a titokzatos, időben és térben ismeretlen helyen található Holnapoliszt. Ami pedig ott vár rájuk, az örökre megváltoztatja őket és a világot is. A film lebilincselő utazásra hívja a nézőket, akik olyan dimenziókban utazhatnak, amelyről eddig csak álmodhattak. "
















 
Igazából, nekem csak az a bajom, hogy nem nagyon tudom eldönteni, hogy mi is volt a filmnek a mondandója. Mert, hogy volt, az biztos. Talán az, hogy merjünk álmodozni, de nem biztos. Lehet, hogy valami sokkal nagyobb mondandója volt.
A színészelosztás eléggé jó volt (George Clooney, Britt Robertson, Hugh Laurie...), szóval tényleg híres színészek játszottak benne.








Őszintén szólva én jobbra számítottam. Túlságosan vontatott volt, amúgy az ötletek nekem tetszettek, csak nem nagyon álltak össze. Nem volt meg a menete, a szabályossága.




Azért nekem tetszett, csak, hát igen, nem értettem és elvesztettem a fonalat.  Nem hiszem, hogy mégegyszer megnézem, habár ki tudja?










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése