Hogyan kezdjük el az írást? - Tippek kezdőknek I.

 Sziasztok!

Végre megérkezett legelső cikkem, ami első sorban az első történetüket kezdő bloggereknek szól. Ez a "Tippek kezdőknek" cikksorozatom első része. Remélem hasznosnak találjátok majd!

1.Alapsztori

Minden történetet el lehet mesélni pár mondattal. Az alapsztori egy rövid, lényegretörő, csonk iromány, ami csak a lényeges dolgokat tartalmazza. Egy ilyennel a legegyszerűbb kezdeni. Ha pár mondattal kéne jellemezned a történetet, mit mondanál? Írd le! 
Illetve alapsztorinak nevezzük az alapkoncepciót, amely a történetünk egyszerű felvázolása. Más kifejezéssel, alaphelyzet. 
Például: Annabeth a lázadók vezetőjét halálra ítélik, így legjobb barátja Logan lép a helyébe.
Ez egy hihetetlenül egyszerűen felvázolt eseménye a történetnek, az alapsztori.

2.Idő és személy meghatározása

Mielőtt bármit is elkezdünk, el kell döntenünk milyen személyben és milyen időben írjuk a történetünket. 
Kezdjük a személlyel. E/1 vagy E/3. Az E/1-ben egy adott szereplő szemszögéből ismerhetjük meg a történetet. Ez akkor célszerű, ha napló vezetünk vagy egyetlen főszereplőnk van, aki köré épül a történet. 
Míg E/3-nál egy külső szemlélő meséli el a történetet. Ez akkor érdemes, ha több főszereplő van, akiket végigkövetünk egy adott cselekményszálon. 
Például: Annabeth és Logan a főszereplőink. Logan a főhadiszálláson tervezgeti a támadást, míg Annabeth támogatókat keres az ország másik felében. 
Leírhatjuk a főhadiszálláson történteket és Annabeth akcióját is.

Ha ezt eldöntöttük, jöhet az idő. Jelen vagy múlt. A történettől függ, hogy melyik az ideális. 
A jelen időben való írásmód jellegzetessége, hogy jobban úgy érzed része vagy a történetnek, mintha most játszódna, azonban valakik számára természetellenes.
A legtöbb író általában a múlt időt választja, főleg akkor mikor naplószerűen vannak írva az események.

De bármi mellett is tesszük le a voksunkat, fontos, hogy a történet végéig ragaszkodjunk hozzá, ugyan is elég zavaró, mikor az egyik mondat még múlt időben íródott, de a másik már jelenben. (Velem sűrűn előfordul, hogy a mondat közepén jelen időből áttérek múlt időbe minden ok nélkül, de szerencsére a bétám felhívja rá a figyelmemet, amit ezúton is köszönök neki). 

3.Helyszínek

Kitalálni egy történet helyszínét talán nem tűnhet nagy dolognak, de valójában igen is az. Gondoljunk csak bele: Minden országban eltérő szokások, ünnepek vannak. 
Ezeket után érdemes utánanézni, hogy hitelesebb legyen a sztori. 
Például, ha a történeted Amerikában játszódik, nehezen tudsz busójáráson részt venni. (Kissé nyers példa, de szerintem érezteti a lényeget). Vagy például: valamelyik országban (talán Japán, de nem biztos) a Hold-naptár szerint számítják az időt, tehát ott teljesen más nap van, mint Európában. 
Az ilyen különbségek miatt érdemes Magyarországot választani, ugyan is azt ismerjük, vagy Amerikát, ami elég kötetlen. 

4. Karakterek

Ismét egy fontos pont, ugyan is milyen történet az, aminek nincsenek szereplői? Pontosan, ilyen nincs! Fontos, hogy karaktereinket részletesen kidolgozzuk. (Erről bővebben később olvashattok) Találjuk ki a történetben való szerepüket, jellemüket, külső tulajdonságaikat. Esetleg egy másik szereplő véleményét is leírhatjuk, ezzel is jellemezve magát a véleményalkotó karaktert és azt is, akiről alkotta a véleményt. Az író fejében él egy kép az adott szereplőről, a feladat csak az, hogy ezt az olvasók szeme elé tárjuk, a személyek leírásával. Én úgy gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb pont, mind közül, elvégre a színes, változatos karakterek még a kicsit laposabb sztorikat is feldobják.

5. Fordulatok

Váratlan történések, amitől az olvasó letaglózva ül a képernyő előtt. Ezt mégis hogy? - kérdezi magától. Nyitott kérdések, amiken a blog bezárása után is naphosszat gondolkodik. Ezek elengedhetetlen dolgok egy izgalmas történethez. 
Ha nincs ötleted, szőj bele a sztoriba egy olyan dolgot, amit a szereplőid helyében nem szívesen élnél át!

6. Leírások

a, tájleírás

 Ide tartoznak a helyiségek, tájak leírásai. Fontos, hogy legalább nagy vonalakban ismertessük a történet helyszínét. Nem kell minden egyes apró porszem helyzetét meghatározni, elég csak a nagyobb dolgokat. A hiányokat az olvasó úgyis elképzeli magától. Ez a legnehezebb, ugyan is meg kell találnunk az arany középutat. Ha túl sok, akkor unalmas, vontatott lesz a történet, viszont ha kevés, az sem jó.

b, személyleírások

Mikor egy szereplő először tűnik fel,a külső tulajdonságai az elsők, amik feltűnnek. Hajszín, szemszín, magasság, testalkat, stílus. Eet később fel is használhatod arra, hogy megnevezd a szereplőt. Ez akkor hasznos, ha

nem akarod folyton a nevén hívni, mert sok lenne, például: "Edith a szőke haján végigsimította a fésűjét, mikor belépett a testvére. Edith egyből abbahagyta a fésülködést és Codyhoz sietett. Edith megkérdezte mi a baj, de a fiú nem válaszolt Edithnek."
A sok Edith-et helyettesíthetjük jelzőkkel: "Edith szőke haján végigsimította fésűjét, mikor belépett a testvére. A lány egyből abbahagyta a fésülködést és Codyhoz sietett. Edith megkérdezte mi a baj, de a fiú nem válaszolt a szőkeségnek."

Mennyivel jobb így, igaz?

7.Kidolgozás

Megvan az alap sztorink és a szereplőink is, már csak ki kell dolgozni a történetet. Elhintünk egy kis morzsát, hogy elindulhassunk a történetszálon, fordulatokat szövünk belé és leírásokkal, párbeszédekkel tarkítjuk. Egy-két érdekességgel is feldobhatjuk arról a helyszínről, ahol játszódik. Figyeljünk arra, hogy ne húzzuk túl sok részen át a cselekményt, mert különben unalmas, lapos lesz. Legyen lendületes, de például egy háborút vagy támadást ne zavarjunk le egyetlen részben. Időnk van, nyugodtan leírhatjuk részletesebben az eseményeket.

8.Helyesírás

És végül, ha sok munka után elkészül egy fejezet - vagy akár az egész sztori - akkor kapcsoljuk be a helyesírás-ellenőrzőt és javítsuk ki a hibákat. Vagy jobb esetben keressünk egy bétát és kérjük meg, hogy javítsa ki ő.